Bármilyen hihetetlen is, valóban léteznek olyan emberek akik nem kedvelik a bársonytalpúakat. Egyesek „csak” jobban szeretik a kutyákat, és vannak olyanok is, akiket nem nagyon érdekelnek az állatok. És sajnos akadnak olyanok is, akik „csak úgy” egyenesen gyűlölik őket.
Ennek ellenére, egy állatmenhely odaadó önkéntese büszkén vallja, hogy bár meggyőződése vitatható, mégis hisz benne, hogy minden ember igenis állatszerető emberré tehető! És hogy mi kell ehhez? Nos, semmi más, csak a megfelelő kiskedvenc!
Ezt az állatmenhely önkéntese saját édesapján is megtapasztalta. A világéletében macskagyűlölőként ismert,és saját magát is ekként aposztrofáló férfi számára egy nagyon különleges kiscica hozta el a változást!
Catherine apja megrögzött kutyabarát volt és nem szívelhette a cicákat, talán ezért is döntött úgy a lánya, hogy önkéntes befogadóként és menhelyi dolgozóként is segít a hontalan, jobb sorsra érdemes dorombgépeken.A szülőknek három kutyájuk már volt, és Catherine anyja aki férjével ellentétben nagy cicarajongó, mindig is reménykedett benne, hogy lányuk munkájának köszönhetően egyszer majd otthonuk ajtaja egy cica előtt is nyitva állhat.
A férj végül beadta a derekát, Catherine pedig lázasan kutatni kezdett azután a cica után aki még a „kőszívű embert” is leveszi a lábáról!
Meg is találta a megfelelő kiscicát aközött a 11 darab minitigris között akiket éppen akkor vett gondjaiba. A kiscicák mindegyike egy-egy szuperhősről kapta a nevét, a Hulk névre hallgató kiscica pedig pont olyan nagy egyéniség volt mint az emberfeletti erővel bíró mesehős.
A hamvasvörös kiscica nemcsak különleges egyéniség volt, hanem laza, bújós és nagyon cuki is, így amikor elérte a 8 hetes kort Catherine átvitte a szüleihez egy éjszakára. Az egész család egyből megtalálta a közös hangot a cicával aki a kutyákkal és még a macskautáló apával is nyomban egy hullámhosszon volt!
Hulk cica a családi keresztségben a Thomas nevet kapta, és már vissza sem tért új otthonából Catherine-hez. Thomas mindazt megtestesítette, amit reméltek tőle.
A macskatartás és a macskák terén kőszívűnek ismert apa szíve azonban vajként olvadt el Thomas láttán, és nem volt olyan nap hogy a kis vörös gombóc ne a férfi ölébe bújva szúnyókált volna valamelyik napszakban.
Sajnos azonban Thomas szerető, doromboló aprócska teste halálos,gyilkos titkot rejtett: orvosai a minden esetben végzetes kimenetelű fertőző hashártyagyulladással diagnosztizálták. A betegség angol nyelvű rövidítéséből FIP-ként ismert, és egyike azoknak a rettegett „F” betűvel kezdődő macskabetegségeknek, amelyről ma még nagyon keveset tud az állatorvos tudomány és sem valóban hatékony védőoltás nincs ellene, sem gyógymód nincs rá. A betegség rendkívül alattomos, és nagyon gyorsan öl: néhány héttel új családba kerülése után Thomas gazdáinak meg kellett hozni a legszívszorítóbb, legfájdalmasabb döntést amit egy gazdi csak meghozhat: véget kellett vetni Thomas szörnyű szenvedésének.
Hiába kapta eredeti nevét a szuperhős után: bár hősiesen küzdött, ezt a szörnyű kórt még maga az „igazi Hulk” sem tudta volna legyőzni. Talán még a mesében sem. A kiscicát sajnos el kellett altatni.
A következő évben Catherine rengeteg cicát mutatott be szüleinek védencei közül abban a reményben, hogy sikerül enyhíteni Thomas elvesztése miatt érzett fájdalmukat, a megtört szívű gazdik azonban nem tudták Thomast sem feledni, sem elengedni.
Egy napon azonban új alom került Catherine gondos, szerető kezei alá. Az alom egyik tagja egy hamvasvörös-fehér kiskandúr nem csak külsőleg emlékeztette Catherine-t Thomasra, hanem belső tulajdonságaival is. A cicagondozó azonnal tudta: végre megtalálta a gyógyírt szülei fájdalmára!
„Édesapám a Tigger (Tigris) nevet adta a cicának,és tökéletesnek találja őt. Tigger őrülten szeret játszani, napi 16 órát alszik, és imád „úszkálni” a kutyák itatóedényében. De ami a legfontosabb: ölbebújós cica, és a szüleim ilyet szerettek volna.”-mondja Catherine.
Az aprócska Thomasnak köszönhetően Tigger szerető otthonra és rajongó gazdira lelt egy olyan emberben aki réges-régen ki nem állhatta a cicákat! Thomas felbecsülhetetlen öröksége ami ez esetben nem más mint a fetétel nélküli szeretet és elfogadás megmutatása és megtanítása, pedig így él tovább örökkön-örökké. Ahogy ő is a gazdái szívében él tovább, amíg csak élnek és emlékeznek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: